London közlekedését, beleértve a földalatti, a DLR, a buszok és villamosok üzemeltetését, a folyami hajózás, a taxik, az utak és kerékpár utak felügyeletét a közvetlenül a Nagy-Londoni Polgármesteri Hivatalnak (Mayor of London) alárendelt Transport for London (TfL) vállalat irányítja.

A tömegközlekedés a világ egyik legkorszerűbb fizetési rendszerét, az Oyster márkanévvel jelölt chipkártyás rendszert használja, habár még léteznek hagyományos papíralapú jegyek is. A viteldíjak világviszonylatban elég magasak, de még mindig a leggazdaságosabb közlekedési mód a város belső területein. Londonba látogatók figyelmébe: A tömegközlekedésben nem adnak kedvezményt sem magyar, sem nemzetközi diákigazolványra. 16 év alattiak ingyen utazhatnak a buszokon és 14 év alattiak jogosultak gyerekjegyet venni a Földalattin, de 14 év felett, vagy ha vitatható a gyerek kora, elvileg kérhetnek igazolványt az ellenőrzéskor vagy felszállásor. A papír alapú jegyek 2006-tól lényegesen drágábbak mint az Oyster-t használók viteldíjai, 1 hetes londoni tartózkodásnaál már megfontolandó egy Oyster Card kiváltása, ez 3 GBP letét ellenében a Földalatti jegypénztárainál lehetséges. Az Oyster a feltöltőkártya elvén működik, először fel kell tölteni egy összeggel és az utazásokkor ebből vonja le a rendszer a viteldíjakat. Egy napon belüli többszöri utazás után, ha a viteldíajak összege elérte az érintett zónákra, közlekedési eszközökre és napszakokra vonatkozó napijegy árát, nem vonódik le további összeg (Daily price capping).

A földalatti kora hajnaltól éjfélig jár, a buszok nagyrésze szintén, de számos vonalon vannak éjszakai buszok is.

A TfL az olipiai játékok előkészületei kapcsán mintegy 7 milliárd fontot (kb. 2600 milliárd Ft-ot) fog a tömegközlekedés fejlesztésére költeni. Habár a Olimpia jelentős katalizátora a fejlesztésnek, azok nagyrésze amúgy is szükségszerű lenne, tekintve hogy a közlekedés, főként a Földalatti gyakran zsúfolt és megbízhatatlan, a felszíni közlekedést pedig dugók lassítják.



Földalatti

Londonban volt a világ első földalatti vasútja, a város legfontosabb és leghatékonyabb közlekedési eszköze az Underground, népszerűbb nevén The Tube (A Cső). A londoni földalatti vasúti közlekedési vállalat (London Underground Ltd.) 12 vonalon, 408 km-es pályán üzemeltet helyi járatokat, amelyből kb. 167 km van a föld alatt. A rendszerben 275 állomás van, s csúcsidőben 459 vonat közlekedik. Naponta mintegy 3 millió utas használja.

London underground
A vonalakat egyedi névvel és jellegzetes színnel jelölik. A hálózatot hat (plusz a Metropolitan vonalon 4 további) koncentrikus zónára osztották, az 1-es zóna London központja, innen kifelé emelkednek a számok. A viteldíjakat az érintett zónák alapján számítják, ha valaki nem Oyster-t használ, akkor előre meg kell vennie a jegyet a teljes tervezett távra. Az átszálláskor nem kell új jegyet érvényesíteni, csak a be- és a kiszállás helye (zónája) számít a jegy áránál. Hétkönap reggel 9.30-ig drágábbak a jegyek, mint napközben vagy hétvégén.

Londonba látogatók figyelmébe ajánljuk, hogy a londoniak nem ismerik a Metró vagy Subway elnevezést, ha valaki ezekhez kér útbaigazítást, akkor vélhetően újságoshoz vagy egy szendvics-gyorsétteremhez irányítják.


 Buszok

A londoni piros emeletes buszok a városkép elengedhetetlen részei, azokról a világ minden táján Londonra asszociálnak. A mintegy 500 vonalat a TfL-lel szerződésben álló magántársaságok üzemeltetik, számos előírás köti őket az egységes szolgáltatás érdekében, pl. előírás, hogy pirosnak kell lennie a buszoknak valamint azonos díjszabási és utaskezelési feltételeket kell kínálniuk.

Londoni buszok

A klasszikus, hátsó peronos Routemaster-ek az 50-es évektől jártak, a menetrendszerinti forgalomból 2005 végén vonták ki őket, már csak két „történelmi útvonalon”, a 15-ös egy szakaszán (Tower Hill-Trafalgar Sq.) és a 9-es vonalán a Royal Albert Hall és az Aldwych közt, napközben közlekednek, elsősorban a turisták kedvéért. A váltást egyébként sokfelől nagy ellenkezés fogadta, a helyettük beállított egyszintes, modern csuklós buszokat nem csak a hagyományok miatt nem fogadták örömmel, hanem mert sokkal kevesebb rajtuk az ülőhely. Igaz viszont, hogy környezetkímélőbbek és kerekesszékkel vagy babakocsival is használhatóak, valamint nem igényelnek külön kalauzt.

Számos vonal a nap 24 órájában közlekedik, illetve vannak csak éjszaka üzemelő vonalak is, ezek N jelzést viselnek a szám előtt. A viteldíj 2001 óta éjjel-nappal egységes, előtte az éjszakai járatok drágábbak voltak.

Docklands Light Railway

A Docklands Light Railway vagy röviden DLR Kelet-Londonban közlekedő korszerű városi vasút, többnyire magasvasútként, több méterrel a felszín felett halad, csak egyik nyugati végállomásánál, a Bank állomásnál és a Temze alatti alagútban vezet a pálya a föld alá. A DLR független a Földalattitól, bár szerepel annak általánosan elterjedt térképén és a megfelelő zónákra érvényes jegyek érvényesek DLR-en is.

A DLR egy szerelvénye a Canary Wharf-nál

A 80-as években megindult kelet-londoni fejlesztések során kezdték építeni, a forgalom 1987-ben indult meg. Jelenleg is bővítik, legújabb szakaszát 2005 végén adták át, 4 új megállója révén többek között immár a London City Airport-hoz is vezet gyorsvasúti összeköttetés. Jelenleg összesen 31 km-nyi pályán, öt vonalon járnak vonatok. A különböző vonalakat nem jelölik külön színnel, számmal vagy névvel, mindössze a cél végállomás nevét írják ki.

A DLR különlegessége, hogy a kocsikban nincs vezető, azokat egy központi irányító rendszer vezérli. Azonban minden vonaton utazik egy kalauz (asszisztens), aki az ajtók záródását kontrollálja, szükség esetén tájékoztatja az utasokat, felügyeli a vonat rendjét és ellenőrzheti a jegyeket. A vezérlőrendszer esetleges meghibásodása esetén ők át tudják venni a kocsik irányítását is.

Vasút

London életében kiemelten fontos a vasúti közlekedés, hiszen több millióan laknak a város külső agglomerációjában, akik naponta járnak be London központjába dolgozni. 


A Temzétől délre sokkal ritkább a Földalatti hálózat, mint az északi oldalon, így ott a belső területeken is sokan napi szinten használják a vonatokat. A legnagyobb pályaudvarok a Blackfriars, Cannon Street, Charing Cross, Euston, Fenchurch Street, Kings Cross, Liverpool Street, London Bridge, Marylebone, Paddington, St. Pancras, Victoria és a Waterloo. A Fenchurch Street kivételével valamennyi csatlakozi a Földalatti hálózathoz is. A legforgalmasabb állomások a London Bridge évi 80 millió utassal, a Waterloo 68 millió, a King's Cross 49 millió és a Liverpool Street 39 millió utassal.

Repülőtéri expresszek

Három repülőteret, a Heathrow-t, a Stansted-et és a Gatwick-et köti össze London belvárosával nagysebességű közvetlen vonat. A Heathrow Express-t nem a vasút, hanem a reptér (BAA) üzemelteti. Végállomása a Paddington pályaudvaron van, a Heathrow-n két helyen áll meg, az 1-es, 2-es és 3-as terminálok közösen használnak egy megállót illetve a 4-es terminálnak van külön megállója. Ezen kívül a vonat sehol nem áll meg, a menetidő az 1-3 terminálra 15 perc, a 4-esre 22 perc Paddingtonból. A vonat negyed óránként jár, reggel 5 és éjfél között. A sebességnek ára van, egy út 14 GBP-ba kerül, első osztályon 23 GBP.

(Összehasonlításképpen a Földalatti Piccadilly vonalán kevesebb mint 4 fontért tehetjük meg ugyanezt az utazást, igaz az több mint egy óra.)

A Stansted Express éjjel-nappal jár, 30 illetve 15 percenként. Végállomása a Liverpool Street, ezen kívül Tottenham Hale-ben áll meg, ahol Földalatti és busz csatlakozások vannak É, ÉNY-Londonba és a West End-re. A teljes távon a menetidő 45 perc.

A Gatwick Express a londoni Victoria pályaudvarról indul, más megállója nincs, a menetidő 30 perc, negyed óránként jár éjjel-nappal, a viteldíj itt is 14 font (2007 májusában). A vonal alacsony kihasználtsága miatt 2006 februárjában úgy határoztak, hogy további megállókat beiktatva, bevonják azt az egyébként nagyon zsúfolt London-Brighton fővonal forgalmába, a változás azonban egyelőre még nem lépett életbe (2007. júniusi állapot).

Luton repterének nincs közvetlen vasúti összeköttetése a belvárossal de Luton Parkway állomásra ingyenes buszjárattal (Luton Airport Express) el lehet jutni, onnan pedig a King's Cross pályaudvarra, mintegy 35 perc alatt.

Sokan azt hiszik, hogy bonyolult a közlekedés. Nem az. Persze, 12 metró- ki tudja mennyi DLR és vasútvonal, van, melyek néha ugyanazon a sínpáron futnak. Első ránézésre igen, bonyolultnak tűnik. De amikor lemegy az ember az aluljáróba, minden ki van táblázva. Akkora betűkkel, hogy azt messziről is jól lehessen látni. A különböző vonalak színek szerint el van különítve, a beérkező szerelvényeken szintén megtalálható ez a szín, plusz a digitális kijelző, ami megmondja, éppen melyik vonal melyik járata érkezett be, vagy fog beérkezni. Igen. Itt már eljutottak odáig, asszem már nagyon régen, hogy nem előrefele, hanem visszafele számlál az óra. Mindig kell, legyen nálad egy metrótérkép, ami természetesen ingyenes, minden metróállomáson van kihelyezve, és kis helyen elfér. Kb. akkora, mint egy A4-es lap és 4 részbe van hajtogatva. Nagyon hasznos tud lenni azon túl, hogy az állomásokon is legalább két térkép kint van.

 Azért jó tudni, hogy a legdrágább a metrózás. Zónákra van osztva egész London, összesen 6-ra, bentről kifele egyre olcsóbb a metrójegy. Persze vannak különböző idejű és zónára vonatkozó jegyek, erről a linkek között találtok bővebb felvilágosítást.

Jöjjenek hát a buszok! A busz olcsóbb, mint a metró, de jóval lassabb is. Itt is vannak dugók, de még milyenek. Meg ha lezárnak egy útszakaszt, akkor van, hogy el sem indítják a buszt, de ilyenkor mindig tájékoztatják az utasokat. Persze mindenhova el lehet jutni busszal is meg metróval is.

Mindenki ismeri az úgynevezett double-decker-eket. Ezek ugye az emeletes buszok, piros színben. Természetesen még megvannak, bár már az újabb szabványoknak is megfelel, kicsit másképp néz ki, de majdnem a régi! Ha fel akarsz szállni egy buszra, le kell intened. Ha nincs leszállója, és nem jelzel neki a megállóból, elmegy melletted, mint a szél. Viszont megvár, ha picit le akarnád késni, vagy ha már becsukta az ajtót, de nem indult el, visszanyitja. Nem úgy, mint otthon egyes sofőrök, persze tisztelet a kivételnek. Persze furcsán vezetnek, valószínűleg nem kell spórolniuk. Lámpától lámpáig padlógáz majd satu! A londoni közlekedésben az a jó, hogy mindenkinek vennie kell jegyet. A metrón csak jeggyel lehet bemenni és csak azzal kijönni. A buszon csak az első ajtón lehet felszállni, mindenkinek fel kell mutatnia a jegyét vagy kártyájáról az összeget le, kell emeltetnie. Ez persze gyorsan megy, egy érintés és már mehetsz is! Nem láttam még nagy tolongást buszon, pedig sokan azzal járnak, de mindenki türelmesen végigvárja a sort, nem tolakszik, nem lökdösődik. A buszon külön kijelölt helyük van az idősebbeknek, fogyatékosoknak, esetleg sérülteknek. Amennyire észrevettem, ezt még a kisgyerekek is tiszteletben tartják, azonnal átadják a helyet.

A vonatok is bemennek Londonba, méghozzá igen sok vonal. Náluk ez városon belül is ugyanolyan közlekedési eszköz, mint a busz vagy a metró. Nem utaztam még vonaton úgy, hogy ne jött volna a kaller, ezért szerintem nem nagyon éri meg bliccelni, a büntetés asszem mindenhol 20 font, ami azért nem kevés pénz! A lényeg az itteni közlekedéssel az, hogy előre meg kell tervezni. Persze nem könnyű, ha nem frekventált helyre mész, mert a buszoknál nincs kiírva minden megálló a táblára, amik viszont mindenhol hiánytalanul megvannak.

 Természetesen az interneten is meg lehet tervezni az utat, a TFL honlapján van útvonaltervező, ami használható is. Mindig tudni kell hova mész, milyen végállomásokat kell nézned a metrón. A busztáblák kicsik, bár a megálló neve rajta van, viszont igen magasak, ezért nem biztos, hogy mindig meg lehet nézni. Mindenkivel elő fog fordulni, hogy elindul a másik irányba, persze én is megtettem. Vicces dolog, főleg amikor tudatosul, na meg persze költséges is.

http://web.axelero.hu/kzsoci/travel.html


London várostérkép
Metrotérkép

 

 

 

 

 

Oldalmenü
Szavazás
Jártál már Londonban?
Igen
Nem
Naptár
Diavetítő