Az Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland vagy Britain, a magyar köznapi használatban többnyire Nagy-Britannia) nyugat-európai ország, az Európai Unió tagja. Országrészei Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország. Az előbbi három országrész a Brit-szigeten, míg az utóbbi az Ír-sziget északi részén helyezkedik el. A „Nagy-Britannia” elnevezés az angol használat szerinti pontos földrajzi értelmében csak a Brit-szigetet jelöli (angolul: Great Britain), az Ír-szigeten található Észak-Írország nélkül. Az ország teljes neve ezért Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland). Az ennek rövidítéseként a köznapi használatban elterjedt Nagy-Britannia (amely az angol Britain rövidítésnek felel meg) kétértelmű jelentése miatt a hivatalos használatban kerülendő.

Egyesült Királyság zászlaja

Egyesült Királyság címere

(Egyesült Királyság zászlaja)

(Egyesült Királyság címere)

A két fő szigeten található területein kívül mintegy 1000 kisebb-nagyobb sziget is az Egyesült Királyság részét képezi. Kivétel a Man-sziget és a Franciaország partjai mellett található Csatorna-szigetek, amelyek a brit korona függő területei, de nem tartoznak az Egyesült Királysághoz.

Szintén nem képezi az Egyesült Királyság részét, de szuverenitása alá tartozik a 14 tengerentúli terület, amelyek közül csak Gibraltár az Európai Unió része (de nem tartozik az EU vámterületéhez).

A a brit Korona jogán perszonálunióban áll vele 15 független nemzetközösségi tagország, a Nemzetközösségi Királyságok.

Az Egyesült Királyság az ENSZ, az Európai Unió, a NATO, az OECD és a Nemzetközösség tagja.

 

 Általános adatok

  • Népesség: 60 609 153 fő (2006. július)
  • Népsűrűség: 246 fő/km˛
  • Népességnövekedés: 0,28% (2006)
  • Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 76 év, nők 81 év (2006 becslés)
  • Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 17,5%, 15-64 éves 66,8%, 65 év feletti 15,8%
  • Városi lakosság aránya: 89%
  • Írástudatlanság: 1% alatt
  • Repülőterek száma: 470
  • Fontosabb kikötők száma: 22
  • Kereskedelmi hajóflotta: 212 hajó, 4 308 232 BRT
  • Vasútvonalak hossza: 16 878 km

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

  • Hivatalos nyelv: angol, regionálisan: walesi, gael
  • Népek: angol 83,6%, skót 8,6%, walesi 4,9%, észak-ír 2,9%, fekete 2%, indiai 1,8%, pakisztáni 1,3%, keverék 1,2%, egyéb 1,6 (2001)
  • Vallások: keresztény (anglikán, római katolikus, skót presbiteriánus, metodista) 71,6%, muszlim 2,7%, hindu 1%, egyéb 1,6%, felekezeten kívüli 23,1%
  • Írásrendszer: latin ábécé 

    A Britannia név görög és latin nevekből származik, azoknak meg valószínűleg kelta eredetije volt. A kelták viszonylag későn jöttek a brit szigetekre, de az írott történelem velük kezdődik. A kelta név általában a későbbi angolszász hódítók előtt a szigeteken élő népek neve volt.

    Julius Caesar i.e. 55-ben és 54-ben két expedíciót küldött Britanniába, mígnem i. sz. 43-ban megtörtént a római megszállás, amely délről lassan haladt észak felé. 409-ben vonultak ki, amely korszak után az angolok, a szászok és a jüt törzsek jöttek hódítani Észak-Európából. Az újak is letelepedtek, és több kis angol királyság jött létre a ma Walesként és Cornwallként ismert területeken. A kis királyságok közül egyesek kiemelkedtek (Northumbria) északon, (Mercia) Közép-Angliában és (Wessex) délen. Jöttek azonban tovább a vikingek Skandináviából, mígnem a Wessex-dinasztia legyőzte a dánokat a 10. században, és Anglia uralkodójává vált!

    • 597 Szent Ágoston megérkezik, hogy megtérítse az angolszászokat a kereszténységre
    • 789-795 Az első viking támadások
    • 832-860 A skótok és a piktek Kenneth Macalpin vezetésével megalakítják a mai Skót királyság elődjét
    • 860 A dánok Leigázzák Kelet-Angliát, Northumbriát és kelet Merciát.
    • 871-899 Nagy Alfréd uralkodása Wessex-ben
    • Normann hódítás. 1066 Hódító Vilmos legyőzi Harold Godwinson-t a hastingsi csatában, és övé lesz a trón
    • 1215 Földnélküli János király aláírja a Magna Charta-t
    • 1301 I. Edward meghódítja Wales-t.
    • 1314 A Bannockburn-i ütközet megmenti a külön skót királyságot
    • 1337 Megkezdődött a 100 éves háború Franciaország és Anglia között
    • 1348-1349 Pestisjárvány pusztítja el Anglia lakosságának egyharmadát
    • 1381 Parasztlázadás Angliában (Wat Tyler)
    • 1455-1487 A rózsák háborúja a York és a Lancasteri ház hívei között. A végén VI. Henrik (Richmond) trónra lépésével egyesül a két dinasztia, és megkezdődik a Tudor korszak.
    • 1477 Az első nyomtatott könyvet készíti William Caxton Angliában
    • 1534-1540 Az angol reformáció. VIII. Henrik önállósítja magát a pápaságtól, szekularizálja a szerzetesrendeket és megalakítja az anglikán egyházat.
    • 1536-1542 Anglia és Wales uniója
    • 1547-1553 A protestantizmus hivatalos vallássá válik.
    • 1553-1558 Katolikus reagálás I. (Véres) Mária alatt.
    • 1558 Elvész Calais, az utolsó angol birtok Franciaországban
    • 1558-1603 I. Erzsébet, a mérsékelt protestantizmus kialkulása
    • 1588 Legyőzik a spanyol armadát (hadiflottát)
    • 1590-1613 (kb) Ekkor íródnak Shakespeare művei
    • 1603 Skót és az angol királyság uniója, a Stuart dinasztia uralkodásának kezdete.
    • 1642-1651 Polgárháború a király és a parlament között
    • 1649 Kivégzik I. Károlyt.
    • 1653-1658 Oliver Cromwell "protektorátusa"
    • 1660 A monarchia visszaállítása: II. Károly
    • 1688 A dicsőséges forradalom. A Stuartokat száműzik, Orániai Vilmos és Mária trónrakerülése.
    • 1707 Anglia és Skócia egyesítése
    • 1760-1830 (kb.) Az ipari forradalom
    • 1761 a csatornák építésének megkezdése
    • 1775-1783 Amerikai függetlenségi háborúban elvész a 13 új-angliai gyarmat
    • 1793-1815 Napoleoni háborúk
    • 1801 Nagy-Britannia és Íroszág egyesítése
    • 1825 Az első vasútvonal (személyvonat) megnyitása
    • 1829 A katolikusok emancipációja
    • 1825-től Viktória királynő uralkodása.
    • 1840-es évek India meghódítása, majd a század második felében afrikai gyarmatok. Kiépül a Brit Birodalom.
    • 1898-1902 A búr háború
    • 1914-1918 Az I. világháború
    • 1921 Angol-ír szerződés; a szabad ír állam megalakulása
    • 1939-1945 A II. világháború
    • 1952 II. Erzsébet trónrakerülése
    • 1950-es évek második fele-1960-as évek első fele. A gyarmatok többsége függetlenséget kap.
    • 1973 belépés a Közös Piacba 

      Az Egyesült Királyság városai
      Rangsor Név Lakosság Régió
      1981-es
      népszámlálás      		 1991-es
      népszámlálás      		 2001-es
      népszámlálás      		 2006-os
      becslés
      1. London 6 574 009 6 638 109 7 172 091 7 489 022 Greater London
      2. Birmingham 1 013 995 965 928 970 892 986 969 West Midlands
      3. Glasgow 765 030 658 379 629 201 607 192 Skócia
      4. Liverpool 538 809 481 786 469 017 468 584 North West England
      5. Leeds 445 242 424 194 443 247 457 875 Yorkshire and the Humber
      6. Sheffield 470 685 431 607 439 866 448 596 Yorkshire and the Humber
      7. Edinburgh 420 169 400 632 430 082 438 501 Skócia
      8. Bristol 413 861 407 992 420 556 432 967 South West England
      9. Manchester 437 612 402 889 394 269 395 514 North West England
      10. Leicester 324 394 318 518 330 574 341 201 East Midlands
      11. Coventry 318 718 299 316 303 475 309 323 West Midlands
      12. Cardiff 262 313 272 129 292 150 304 777 Wales
      13. Kingston upon Hull 322 144 310 636 301 416 302 225 Yorkshire and the Humber
      14. Bradford 293 336 289 376 293 717 300 478 Yorkshire and the Humber
      15. Belfast 295 223 279 237 277 391 274 678 Észak-Írország
      16. Stoke-on-Trent 272 446 266 543 259 252 260 452 West Midlands
      17. Wolverhampton 263.501 257.943 251 462 252 874 West Midlands
      18. Southampton 211 321 210 138 234 224 249 189 South East England
      19. Plymouth 238 583 245 295 243 795 247 923 South West England
      20. Reading 194 727 213 474 232 662 246 814 South East England
      21. Nottingham 273 300 270 222 249 584 245 615 East Midlands
      22. Derby 218 026 223 836 229 407 236 245 East Midlands
      23. Dudley 186 513 192 271 194 919 199 918 West Midlands
      24. Northampton 154 172 179 596 189 474 199 112 East Midlands
      25. Portsmouth 174 218 174 690 187 056 195 845 South East England
      26. Luton 163 209 171 671 185 543 195 617 East of England
      27. Newcastle upon Tyne 199 064 189 150 189 863 192 870 North East England
      28. Preston 166 675 177 660 184.836 192 001 North West England
      29. Aberdeen 190 465 182 133 184 788 184 031 Skócia
      30. Norwich 169 814 171 304 174 047 178 388 East of England
      31. Sunderland 195 064 183 310 177 739 177 862 North East England
      32. Bournemouth 142 829 155 488 167 527 176 795 South West England
      33. Walsall 177 923 174 739 170 994 172 260 West Midlands
      34. Swansea 172 433 171 038 169 880 171 146 Wales
      35. Swindon 127 348 145 236 155 432 164 076 South West England
      36. Southend-on-Sea 155 720 158 517 160 257 164 015 East of England
      37. Oxford 113 847 118 795 143 016 157 568 South East England
      38. Poole 122 815 138 479 144 800 151 283 South West England
      39. Dundee 174 345 157 808 154 674 151 236 Skócia
      40. Huddersfield 147 825 143 726 146 234 149 607 Yorkshire and the Humber
      41. York 123 126 124 609 137 505 145 854 Yorkshire and the Humber
      42. Ipswich 129 661 130 157 138 718 144 965 East of England
      43. Blackpool 146 297 146 262 142 283 143 154 North West England
      44. Middlesbrough 158 516 147 430 142 691 142 587 North East England
      45. Bolton 143 960 139 020 139 403 141 701 North West England
      46. Peterborough 113 404 134 788 136 292 140 926 East of England
      47. Brighton 134 581 124 851 134 293 140 152 South East England
      48. Stockport 135 489 132 813 136 082 139 699 North West England
      49. Oldbury-Smethwick 153 268 145.542 139 855 139 529 West Midlands
      50. Slough 106 341 110 708 126 276 136 037 South East England
      51. West Bromwich 153 725 146 386 136 940 135 140 West Midlands
      52. Cambridge 87 111 95 682 117 717 131 301 East of England
      53. Gloucester 106 526 114 003 123.205 130 039 South West England
      54. Watford 109 503 113 080 120 960 126 834 East of England
      55. Newport 115 896 115 522 116 143 117 636 Wales
      55. Rotherham 122 374 121 380 117 262 117 582 Yorkshire and the Humber
      57. Exeter 88 235 94 717 106 772 114 697 South West England
      58. Eastbourne 86 715 94 793 106 562 114 477 South East England
      59. Colchester 87 476 96 063 104 390 110 618 East of England
      60. Crawley 80 113 88 203 100 547 108 690 South East England
      61. Sutton Coldfield 102 572 106 001 105 452 107 316 West Midlands
      62. Blackburn 109 564 105 994 105 085 106 330 North West England
      63. Oldham 107 095 103 931 103 544 105 004 North West England
      64. Woking-Byfleet 92 667 98 138 101 127 104 548 South East England
      65. Cheltenham 87 188 91 301 98 875 104 301 South West England
      66. Chelmsford 91 109 97 451 99 962 103 256 East of England
      67. Saint Helens 114 397 106 293 102 629 102 446 North West England
      68. Gillingham 92 531 94 923 98 403 101 810 South East England
      69. Basildon 94 800 100 924 99 876 101 619 East of England
      70. Worcester 75 466 82 661 94 029 101 521 West Midlands
      71. Worthing 90 687 95 732 96 964 99 551 South East England
      72. Rochdale 97 292 94 313 95 796 97 918 North West England
      73. Basingstoke 73 027 77 837 90 171 97 916 South East England
      74. Solihull 93 940 94 531 94 753 96 559 West Midlands
      75. Harlow 79 150 74 629 88 296 95 949 East of England
      76. Bath 84 283 85 202 90 144 93 963 South West England
      77. Southport 88 596 90 959 91 404 93 367 North West England
      78. Maidstone 86 067 90 878 89 684 91 094 South East England
      79. Lincoln 79 980 80 281 85 963 90 008 East Midlands
      80. Hastings 74 979 81 139 85 828 89 856 South East England
      81. Derry 62 697 72 334 83 699 88 120 Észak-Írország
      82. Grimsby 91 532 90 703 87 574 87 786 East Midlands
      83. Bedford 75 632 73 917 82 488 87 703 East of England
      84. Harrogate 63 637 66 178 85 128 87 429 Yorkshire and the Humber
      85. Darlington 85 519 86 767 86 082 87 399 North East England
      86. Hartlepool 91 749 87 310 86 075 86 799 North East England
      87. Hemel Hempstead 80 110 79 235 83 118 86 211 East of England
      88. Stevenage 74 757 76 064 81 482 85 407 East of England
      89. Saint Albans 76 709 80 376 82 429 85 022 East of England
      90. Weston-super-Mare 60 851 69 372 78 044 84 101 South West England
      91. South Shields 86 488 83 704 82 854 83 783 North East England
      92. Halifax 76 675 91 069 83 570 82 271 Yorkshire and the Humber
      93. Chester 80 154 80 110 80 121 81 538 North West England
      94. Warrington 81 366 82 812 80 661 81 293 North West England
      95. Birkenhead 99 075 93 087 83 729 81 230 North West England
      96. High Wycombe 69 575 71 718 77 178 81 117 South East England
      97. Wigan 88 725 85 819 81 203 80 597 North West England


A nedves óceáni éghajlat az uralkodó, amelyet a Golf-áramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. Az uralkodó nyugati áramlás többnyire nagyobb csapadékmennyiséget hoz magával. A januári átlaghőmérséklet +2 es -4 °C, a júliusi 14-17 °C között ingadozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség NY-K-i irányban csökken, a hegyekben aláhulló 2500 mm-től a síkságon mért 700 mm-ig. Átlagosan 1000mm csapadék esik az ország területének nagyobb részén.
Oldalmenü
Szavazás
Jártál már Londonban?
Igen
Nem
Naptár
Diavetítő